A hinduizmus az öt világvallás egyike, s legalább 7-800 millió ember vallja magát hindunak. Mégis, a legutóbbi időkig megmaradt Indián belül, illetve az indiai születésűek vallásának.
Talán azért van ez így, mert ez a vallás nem tekinti céljának a hittérítést, s mert nem kötődött politikai célokhoz, mint a nyugati kereszténység és a hódító iszlám. A hinduk a vallásra elsősorban mint az személyes spirituális kutatás eszközére tekintenek, és más vallásokban is a spirituális törekvést értékelik, ezért hagyományosan igen befogadóak.
Igaz ugyan, hogy amióta az idegen vallású a kegyetlen hódítót is jelenti a számukra, már nem olyan idilli a kép. De a hindu ember az évszázados muszlim majd angol hódítás ellenére is alapvetően befogadó maradt, és a történelem sem ad hírt a hindu vallás terjesztése ürügyén indított háborúkról.
A védikus tanítások nagyon világosak és érthetőek, már ami a lényeget illeti, de a hinduizmus ugyanakkor a világ legösszetettebb és történelmi szempontból is a legmesszibbre visszanyúló szokásrendszere, ami áthatja a hindu család egész életét. Ez a kívülről tarka és kusza szövedék elrejti a kíváncsi kívülálló elől a lényeget, s így a Védák üzenete egészen a 20. századig nagyjából ismeretlen maradt a számunkra. Igaz, hogy már a 18. században elkezdődtek az indológiai kutatások, de akkor még azzal a céllal, hogy a nyugati kultúrfölényt bizonyítsák.
Ezért egészen a 20. század közepéig, az első indiai tanítók megjelenéséig nem találkozhattunk a védikus tanítás hiteles, a saját hagyományából kifejtett bemutatásával. A kép persze nem ilyen fekete-fehér, hiszen ezek a tanítók nem indultak volna el soha Indiából az olyan őszinte nyugati kutatók hívószava nélkül, mint amilyen a magyar Baktay Ervin volt, majd a hatvanas évek hippinemzedéke, akit már nem a tudományos megismerés, hanem a tiszta spiritualitás vonzott.
A hatvanas évek lázadó amerikai fiataljai és az legszigorúbb életelveket követő tanítók találkozása olyan volt, mint az unoka és a nagyapa egymásra találása. Spirituálisan a legnagyobb hatással a Vrindávanból érkezett Bhaktivédanta Szvámí volt erre a nemzedékre, akinek a könyvei és tanítása megalapozták a hinduizmust a nyugaton. Ma már a védikus hagyomány sokféle iskolája jelen van Indián kívül is. Mondhatjuk, hogy terjed a hindu vallás a nyugatiak körében, de erre a terjedésre továbbra sem a hittérítés jellemző.
Krasznai Zoltán
Magyarországon 1976-tól van jelen a hindu vallás ebben az eredeti formájában, elsősorban a magyar származású Bhakti Abhaj Nárajan szvámí tanítása révén, aki maga is Bhaktivédanta Szvámí tanítványa volt.
Ma Krasznai Zoltánnal beszélgetek, aki abban a jógaközösségben él a Szeged melletti Nandafalván, melyet ez a magyar szerzetes, Nárajan Szvámí alapított 1979-ben. Arról beszélgetünk, hogy mennyire lehetséges ez az életforma nálunk, hol és miben kell megváltoznia ehhez az embernek, s mit tart meg, hogyan hat ez a mi kultúránkra. Zoltán spirituális életkísérletnek nevezi azt a törekvést, melynek aktív részese a felesége és négy gyermeke is.
{ 2 comments… read them below or add one }
Ez a felvétel nem a “Spirituális életkísérlet” adása!
Javítottam.